Hazai és nemzetközi újdonságok, aktualitások
Hűtőház, hűtőkamra építészeti alapok - 1.rész
Hűtőház, hűtőkamra építészettel kapcsolatos alapokról Fekete Ivett okl. építészmérnök, belsőépítész kolléganőnket kértük meg egy – teljesség igénye nélküli – rövid ismertető elkészítésére. Sorozatunkban az általa felvázolt szakmai gondolatokat publikáljuk.
Hűtőkamrák (Ház a házban módszer)
A „Ház a házban” módszert elsődlegesen a technológiai hűtőházak tervezésénél, építésénél alkalmazzák.
Mit értünk technológiai hűtőházon?
Például ilyen üzemek a húsfeldolgozók, vágóhidak, tejüzemek, zöldség-és gyümölcsfeldolgozók, gyorsfagyasztott termékeket gyártó és tároló üzemek. Ezek a technológiák több speciális követelményt támasztanak az alkalmazandó hűtéstechnológiák felé: betárolt termékek hirtelen lehűtése (húsok, zöldségek, tészták), élelmiszerek gyorsfagyasztása (mirelit zöldség, gyümölcs),tejüzemek esetén a különböző tejtermékek tartósítása.
A fentebb említett funkciók esetén olyan terek kialakítása szükséges, melyekben állandó hőmérsékletet kell biztosítani (hűtőkamrák, fagyasztóboxok, temperált terek). Ezt a kritériumot a ház a házban módszerrel a legkönnyebb teljesíteni. Az épületen belül a hűtött tereket külön szigetelt egységként (a követelményeknek megfelelő fallal és födémmel) alakítjuk ki. Ezáltal a külső térelhatárolás és a kamrák falai között légérst alakítunk ki, mellyel fokozzuk a szigetelőképességet. A hűtött terek szerkezetének szendvicspaneleket érdemes választani. A különböző gyártók többféle megoldást kínálnak erre a célra különböző vastagságokban. A panelek fém fegyverzetűek, a töltetük pedig kétkomponensű poliuretán hab. Flexibilisek, könnyen alakíthatóak és méretpontosak, így könnyen és gyorsan lehet velük dolgozni.
A falszerkezet vastagságát az elérni kívánt hőfok és a kamra elhelyezkedése határozza meg. Átlagos kamrák (0-5 Cº) estén 80-100 mm, míg mélyhűtőkamrák esetében pedig 100-200 mm. A kamrák kialakításánál fontos, hogy a falszerkezet találkozzon a padlóban fekvő szigetelőréteggel, hogy egy teljesen hőszigetelt „burok” alakuljon ki.
A kamrák kialakításánál szükséges továbbá meghatározni a betárolni kívánt áru mennyiségét, illetve tárolási módját hogy meg tudjuk határozni a helyiségek nagyságát és pontos számát.
Nem elhanyagolható kérdés a hűtött téri ajtók közül a megfelelő kiválasztása. Már tervezés során figyeljünk, hogy:
- megfelelően szigetelt legyen az ajtólap
- az ajtó zárt helyzetében a tömör zárás körben biztosított legyen
- szabad keresztmetszet meghatározásánál vegyük figyelembe az áruforgalom mennyiségét
- gépi mozgatás esetén biztosítani kell a balesetmentes működést
- belső oldali nyithatóság biztosítása
- szilárd felülettel és szerkezettel kell, hogy rendelkezzen, a deformációk elkerülése érdekében
A betárolás során fellépő hőveszteséget (nyitott ajtó) csökkenthetjük hűtött előterek kialakításával (célszerű amennyiben több hűtőkamrát alakítunk ki), valamint tervezhetünk szalagfüggönyöket, gyorskapukat a hűtőtárolókhoz.
A hűtőkamrák működéséhez gépészeti eszközökre is szükségünk van. Fontos tudni a kamrák paramétereit, a hűteni kívánt terményt, terméket és annak mennyiségét, hogy a hűtéstechnológiát a legmegfelelőbben ki tudjuk választani szaktervezővel, gyártóval egyeztetve. A hűtött terek berendezhetőségét viszont a hűtési technológia meghatározása után tudjuk meghatározni, mivel a gépészeti elemeket meghatározott helyre szükséges elhelyezni a hűtőkamrán belül.
Hűtőházak esetében már tervezéskor figyelembe kell venni a talajfagyás lehetőségét. Ezt elkerülendő talajfűtést szükséges alkalmaznunk. Bizonyos talajok alkalmasak fűtés nélkül is: pl agyag, iszapmentes homok, kavics. Lehetséges talajcsere alkalmazása is, azonban itt gazdaságossági szempontokat is mérlegelni kell (1-2 m-es vastagságú a cserélni kívánt talaj).
A fagyásra nem hajlamos talajok esetében a talajvíz mértékének időbeli változása lehet bizonytalansági tényező.
Mindezeket összevetve a padló hőszigetelését minden esetben biztosítani javasolt!
